AJÁNLÓ
 
14:57
2014. 06. 28.
A portugál csapatnak semmi esélye sincs a világbajnokságon, hiszen egyetlen játékosra épül...
A bejegyzés folyatódik
 
14:57
2014. 06. 28.
A statisztika jó, a statisztikát szeretjük, hiszen mindig ki lehet hámozni belőle a saját...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy kis tejszínhab...

0 / 0 komment

Ismeritek azt a viccet, amelyikben a porszívóügynök betolakodik egy házba, majd a háziasszony minden tiltakozása ellenére egy nagy rakás száraz lócitromot szór a szoba közepére? 
A nő felháborodik: 
– Mit képzel?
– Asszonyom, ígérem, amit ez a csodálatos porszívó nem szed fel, azt én magam fogom megenni! – erősködik az ügynök. Erre az asszony:
– Akkor teszek rá magának egy kis tejszínhabot, mert nincs áram a házban.

Na, valahogy így jártunk mi is a Ghána elleni mérkőzés után. A győzelem meglett, csak éppen semmit nem értünk el vele, maximum szépségtapasznak volt jó. Tejszínhab a lócitromon, ugye...

Azt már a mérkőzés előtt tudtuk, hogy nem lesz elég simán csak nyerni. Az Egyesült Államok elleni bénázás és a rossz gólkülönbségünk miatt meg kellett volna szórni Ghánát, miközben azért is imádkozhattunk, hogy Németország ne menjen bele egy barátságos döntetlenbe a jenkikkel. Utóbb kiderült, Thomas Müllernek elfelejtettek szólni a bundázásról a fritzek becsületesek voltak és megverték az USA-t, de ettől még a lehetetlen küldetés szintjéről csak mocsok mód nehézzé könnyebbült Ronaldóék dolga. A ghánai ugyanis mégiscsak az egyik, ha nem a legerősebb afrikai válogatott (amelynek azonban a portugálokéhoz hasonlóan mostanában érdekes módon soha nem jön ki a lépés a saját kontinenstornáján), továbbá a fekete csillagoknak szintén volt még esélyük a továbbjutás kiharcolására. Tovább súlyosbította a helyzetet a luzitánok nem kevesebb, mint öt sérültje (Coentrão, Postiga, André Almeida, Hugo Almeida, Rui Patrício), tehát mondhatni, hogy Portugáliának hardcore fokozatban kellett megküzdenie a legjobb tizenhatba kerülésért.

A körülményekhez képest Paulo Bento szerintem a legjobb csapatát küldte pályára, aztán amit a selecção nyújtani tudott, arról már nem feltétlenül a kapitány tehetett. A mérkőzés elején még úgy-ahogy jöttek becsülettel a portugál támadások: mindjárt az 5. percben Cristiano Ronaldo lőtt egy látványos kapufát, majd Dauda tolta kapu mellé CR7 nem igazán jól helyezett szabadrúgását, aztán megint csak a ghánai kapus védett nagyot (és hogy örült neki vala!) a változatosság kedvéért ismét Cristiano fejese után. Húsz percnyi játék után viszont mintha elfogyott volna a saját magukba vetett hit a fiúkban és lassan magához tért az afrikai csapat is. John Boye ugyan talán az egész vb-történelem legröhejesebb öngóljával besegített Portugáliának, ám mialatt a mieink mindent kihagytak, addig Ghána egyre veszélyesebb akciókat vezetett és az 57. percben Asamoah Gyan révén egyenlített is, porba tiporva ezzel minden nyolcaddöntőről szőtt álmunkat. Ami ezután következett, azt úgy hívják, hogy hattyúdal.

Tipikusan a szegény embert az ág is húzza esete volt, amikor Beto kapus a meccs végén lesérült, így Eduardo révén Portugália lett a világbajnokság első csapata, amelyiknél még a harmadik számú cserekapus is játéklehetőséget kapott.

Cristiano a hajrában még elintézte, hogy az ellenfél minden igyekezete hiábavaló legyen és Portugália magával rántsa a kiesésbe Ghánát is, de másnak már nem örülhettünk. Egy vereség, egy döntetlen, egy győzelem és egy repülőjegy haza.

Hogy összességében Dauda fogott ki nagy napot, vagy Portugáliának nem jött össze semmi sem? Is, is. De igazából nem érdemes ezen mérgelődni, a továbbjutást ugyanis nem itt szúrtuk el, hanem az amerikaiak ellen.

Nekem személy szerint csalódás volt ez a vb. Aranyat nem vártam Portugáliától, de – halálcsoport ide, halálcsoport oda – ennél azért jobb szereplést igen. Több volt ebben a keretben, ezt a két évvel ezelőtti Európa-bajnokság is bizonyította. Remélhetőleg csak egyszeri bukfenc volt ez a mostani és hamarosan újra egy versenyképes portugál válogatottnak szurkolhatunk. És hogy nézem-e tovább a világbajnokságot? Hát persze, drukkolok Costa Ricának, mint mindenki más. Meg Kolumbiának, mert ők tényleg szép focit játszanak. Pont.


comments powered by Disqus
comments powered by Disqus

Követők

Latz juergenw famate toszi21 gomes88 CrispoMiki